Tanácsok leendő szalmaház tulajdonosoknak:
Mielőtt belefognánk, először nézzük meg, (ha még nem tetted) hogy mik a használat közben jelentkező legnagyobb előnyök, azután, pedig azt, hogy hogyan érhetjük azokat el. továbbá érdekes lehet az is, hogy hogyan kerülhetjük el azokat a tévhiteket, amelyek legjobban akadályozzák még a szalmaházak széleskörű elterjedését.
.
Szóval akkor a kezdetekkor mire is figyeljünk?
.
Az építési teleknél:
Az építésmód nem lehet független a környezetétől. A szalma házakhoz nagyobb telekméret "illik" egyrészt a valamivel nagyobb bruttó beépített terület miatt, másrészt a lehetséges optimális alternatív közműtechnikák alkalmazása miatt is. Véleményem szerint a belváros számára -és belvárosi lakáshasználat szemlélete miatt- a szalmaházak a városközpontokba még nem javasolhatók (bár biztos lesznek kivételek ebben is, ez ugyanis erősen függ a felhasználó lakástulajdonostól). Bizonyára összefüggésben van ez a sűrűbb városi beépítés okozta problémákkal (nincs megfelelő anyag és szakmai ismeret, túl sűrű a beépítés, kisméretűek a telkek, kevesebb lehetőség van a környezetbarát technikák alkalmazására, más a lakáshasználati attitűd, stb).
.
A háznál:
Ha úgy érezzük, hogy szűkös a keretünk, amit a házépítésre fordíthatunk, akkor a egyszerű alaprajzi elrendezésű házat tervezzünk, amiben csak körbe a külső falak a teherhordók, és amelyek nem nagyobb fesztávúk mint 7m.
Megjegyzés: a tervezés során érdemes ügyelni kell arra is, hogy ha megfelelő méretű telek áll rendelkezésre ne tervezzünk tetőtérbeépítéses épületet. A leggazdaságosabban szalmaszigeteléssel lakóépületet építeni egyszintes elrendezéssel lehet. Nincs szükség lépcsőre, és nem veszik el mindkét szinten fél-fél szobányi hely, amit a lépcső foglal el. A szalma szerkezet persze alkalmas lenne erre is, hiszen fafödémmel készül, és Melbournben egy háromszintes favázas épületet is emeltek a kilencvenes évek végén egy kisvárosias utcában. De akkor le kell mondanunk a kimondottan vastag (55 cm-es, vagy igényre még vastagabb) mennyezeti szigetelésről.
Én egyébként arra gondolok, hogy a szalma-házak a tágasabb telkekre, a nyitottabb környezetbe valók. Egy szalmaház nem való a 2-300 m2-es városi telkekre.
Több esetben a szalmaház életre hívója a közművektől távol eső tanya, farm. Az ilyen helyzetű építtető számára igen fontos, hogy az épület energiafogyasztása minimális legyen, és hamarabb dönt a szalmaház mellett.
A kivülről jövö nedvesség elleni védekezésnél érdemes a vályogházaknál alkalmazott elveket újra átgondolni: az eső ellen mélyen kinyúló eresz, jó vízelvezetés a telekről, vizes szerelvények falon kívüli vezetése, (illetve a legmodernebb párzáró, toldás nélküli csőhéj-szigeteléseket kell használni. )
A bála mérete 35 x 50 x 90 cm, amiből 45 cm-es vagy 60 cm-es külső falszerkezetek készülhetnek a vakolattal együtt.
A hagyományos és kézműves (nem high-tech) technológiák alkalmazása az épület burkolatai készítésekor és gépészeti felszerelése során
Kevesebb a fűtési igény (60 cm kétoldalán vakolt szalmabála fal hőszigetelési értéke megfelel 35-40 cm modern szálas hőszigetelő anyagnak!) miatt, kisebb beruházási költség a fűtési berendezéseknél kisméretű tüzelőberendezések, kisméretű hőleadók, ez mind költségcsökkentő tényező. Egyéb gépészeti rendszerek: a fűtéshez szükséges energiaszolgáltató számára természetesen, így is a megfelelő kéményt kell létesíteni.
Megjegyzés: gázvezetékre nincs is szükség, ha a fűtés pelletkandallós, vagy hagyományos vízteres kandallóra csatlakozó melegvíz rendszerrel megoldható.
Általában nincs hűtési igény a nyári időszakban, ugyanis a szalma , mint szerves anyag- jó hőtároló kapacitással rendelkezik, bár hőtároló tömege kisebb, mint a tégláé, ezt viszont részben ellensúlyozza a tégláéhoz képest majdnem háromszoros fajhője. (Szalma fajhője: 1944 J/kg) De ez egyedül nem működik, rendkívül fontos a nyári benapozás minél teljesebb megakadályozása, az ablakok árnyékolásával.
Megjegyzés: sajnos a mai roppant korszerű soküreges falazóelemek ugyan télen jó hőszigetelők, azonban a nyári hőérzet szempontjából egyre kritikusabb a viselkedésük, nem is említve a favázas, gipszkartonnal burkolt könnyűszerkezetes (un. amerikai rendszerű) lakóépületeket, ahol a nyári hűtési igény, és ennek beruházása elérheti a fűtési költségeket
Kevesebb burkolt felület (a szalma falú épületben nem ajánlott plafonig csempézni a helyiségeket) csak hagyományos mészvakolatot lehet használni, jó minőségű páraáteresztő tulajdonságú belsőfestéssel.
A villanyszerelésre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a tetőtérbeépítésnél, vagy a faszerkezetes épületeknél.
A konyhák és fürdőszobák felszerelése nagyobb helyigényt jelenthet, de nem célszerű beépített bútorokat tervezni, hanem a sziget-jellegű kialakítás javasolható, korpusz bútorokkal (a nagyobb helyigényt ellensúlyozza az olcsóbb berendezések alkalmazása) Itt nem javasolt sarokkádat tervezni műanyag előtétburkolattal, vagy faltól-falig beépített konyhabútort).
A beruházási megtakarítások egy részét környezetkímélő technikák alkalmazására érdemes fordítani:
• komposzt-toalett beépítése /nem vízöblítéses, hanem a keletkező „hulladékból” kerti alkalmazásra alkalmas komposztot készít a WC alatt elhelyezkedő több köbméteres komposztáló ládában//
• szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás biztosítása
• a szürke és feketeszennyvíz szétválasztásával, a telken belül tisztított szürkeszennyvíz /a szürkeszenyvíz: amibe nincs benne a WC-ből jövő szennyvíz/ és az esővíz felhasználásával egyharmadára lehet csökkenteni a vezetékes vízigényt,
• energiatakarékos világítási és víztakarékos gépészeti rendszerek beépítése.
• folyadékos napkollektorok alkalmazásával a használati melegvízigény 70 %-a kielégíthető /ez azt jelenti, hogy évente kb 9 hónapig ingyen melegvizünk van/
A megtakarítások más részét pedig kényelmi, és pénztakarékosági extrákra:
- Vízkőmentesítő-vízlágyító berendezésekre /Nem kell vízlágyító a mosó és mosogató-gépbe, jobb a fürdővíz, nem vízkövesek a fürdő-szobai szerelvények, nem foltosak a csempék: kevesebbet kell ezeket takarítani/
- Automata szellőztető-hőcserélő berendezésre /A gép télen kienged +22 fokos levegőt, és kinti -10 foknál bejön +16 fokos levegő a gépen keresztül, mindez mindössze két kicsi ventilátor áramfogyasztásával. Így mindig tiszta, szűrt, friss levegő van a házban, ami több évvel is meghosszabbíthatja az életünket. A bejövő levegőt akár pollen-mentesíteni is lehet a legjobb szűrőkkel ami az allergiások számára áldás lehet./
- Központi porszívóra /A hagyományos porszívók a beszívott poros levegőből csak a "nagy szemű" port tudják kiszűrni, a kicsiket visszaporlasztják a szobába. A központi porszívó ezzel szemben a beszívott levegőt kifújja a szabadba, a finom porral együtt. Eredmény: sokkal kevesebbet kell port törölgetni!/
-Házi szennyvíztisztítás telken belüli szennyvíz-szikkasztással /a havonkénti szippantás helyett csak évente egyszer kell szippantani, akkor is csak a felgyűlt szennyvíz iszap eltávolítása miatt./
És így tovább. Szinte a végtelenségig tudnám ezt folytatni, de úgy gondolom gondolatébresztőnek ez is elég lesz.
.
Szóval akkor a kezdetekkor mire is figyeljünk?
.
Az építési teleknél:
Az építésmód nem lehet független a környezetétől. A szalma házakhoz nagyobb telekméret "illik" egyrészt a valamivel nagyobb bruttó beépített terület miatt, másrészt a lehetséges optimális alternatív közműtechnikák alkalmazása miatt is. Véleményem szerint a belváros számára -és belvárosi lakáshasználat szemlélete miatt- a szalmaházak a városközpontokba még nem javasolhatók (bár biztos lesznek kivételek ebben is, ez ugyanis erősen függ a felhasználó lakástulajdonostól). Bizonyára összefüggésben van ez a sűrűbb városi beépítés okozta problémákkal (nincs megfelelő anyag és szakmai ismeret, túl sűrű a beépítés, kisméretűek a telkek, kevesebb lehetőség van a környezetbarát technikák alkalmazására, más a lakáshasználati attitűd, stb).
.
A háznál:
Ha úgy érezzük, hogy szűkös a keretünk, amit a házépítésre fordíthatunk, akkor a egyszerű alaprajzi elrendezésű házat tervezzünk, amiben csak körbe a külső falak a teherhordók, és amelyek nem nagyobb fesztávúk mint 7m.
Megjegyzés: a tervezés során érdemes ügyelni kell arra is, hogy ha megfelelő méretű telek áll rendelkezésre ne tervezzünk tetőtérbeépítéses épületet. A leggazdaságosabban szalmaszigeteléssel lakóépületet építeni egyszintes elrendezéssel lehet. Nincs szükség lépcsőre, és nem veszik el mindkét szinten fél-fél szobányi hely, amit a lépcső foglal el. A szalma szerkezet persze alkalmas lenne erre is, hiszen fafödémmel készül, és Melbournben egy háromszintes favázas épületet is emeltek a kilencvenes évek végén egy kisvárosias utcában. De akkor le kell mondanunk a kimondottan vastag (55 cm-es, vagy igényre még vastagabb) mennyezeti szigetelésről.
Én egyébként arra gondolok, hogy a szalma-házak a tágasabb telkekre, a nyitottabb környezetbe valók. Egy szalmaház nem való a 2-300 m2-es városi telkekre.
Több esetben a szalmaház életre hívója a közművektől távol eső tanya, farm. Az ilyen helyzetű építtető számára igen fontos, hogy az épület energiafogyasztása minimális legyen, és hamarabb dönt a szalmaház mellett.
A kivülről jövö nedvesség elleni védekezésnél érdemes a vályogházaknál alkalmazott elveket újra átgondolni: az eső ellen mélyen kinyúló eresz, jó vízelvezetés a telekről, vizes szerelvények falon kívüli vezetése, (illetve a legmodernebb párzáró, toldás nélküli csőhéj-szigeteléseket kell használni. )
A bála mérete 35 x 50 x 90 cm, amiből 45 cm-es vagy 60 cm-es külső falszerkezetek készülhetnek a vakolattal együtt.
A hagyományos és kézműves (nem high-tech) technológiák alkalmazása az épület burkolatai készítésekor és gépészeti felszerelése során
Kevesebb a fűtési igény (60 cm kétoldalán vakolt szalmabála fal hőszigetelési értéke megfelel 35-40 cm modern szálas hőszigetelő anyagnak!) miatt, kisebb beruházási költség a fűtési berendezéseknél kisméretű tüzelőberendezések, kisméretű hőleadók, ez mind költségcsökkentő tényező. Egyéb gépészeti rendszerek: a fűtéshez szükséges energiaszolgáltató számára természetesen, így is a megfelelő kéményt kell létesíteni.
Megjegyzés: gázvezetékre nincs is szükség, ha a fűtés pelletkandallós, vagy hagyományos vízteres kandallóra csatlakozó melegvíz rendszerrel megoldható.
Általában nincs hűtési igény a nyári időszakban, ugyanis a szalma , mint szerves anyag- jó hőtároló kapacitással rendelkezik, bár hőtároló tömege kisebb, mint a tégláé, ezt viszont részben ellensúlyozza a tégláéhoz képest majdnem háromszoros fajhője. (Szalma fajhője: 1944 J/kg) De ez egyedül nem működik, rendkívül fontos a nyári benapozás minél teljesebb megakadályozása, az ablakok árnyékolásával.
Megjegyzés: sajnos a mai roppant korszerű soküreges falazóelemek ugyan télen jó hőszigetelők, azonban a nyári hőérzet szempontjából egyre kritikusabb a viselkedésük, nem is említve a favázas, gipszkartonnal burkolt könnyűszerkezetes (un. amerikai rendszerű) lakóépületeket, ahol a nyári hűtési igény, és ennek beruházása elérheti a fűtési költségeket
Kevesebb burkolt felület (a szalma falú épületben nem ajánlott plafonig csempézni a helyiségeket) csak hagyományos mészvakolatot lehet használni, jó minőségű páraáteresztő tulajdonságú belsőfestéssel.
A villanyszerelésre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a tetőtérbeépítésnél, vagy a faszerkezetes épületeknél.
A konyhák és fürdőszobák felszerelése nagyobb helyigényt jelenthet, de nem célszerű beépített bútorokat tervezni, hanem a sziget-jellegű kialakítás javasolható, korpusz bútorokkal (a nagyobb helyigényt ellensúlyozza az olcsóbb berendezések alkalmazása) Itt nem javasolt sarokkádat tervezni műanyag előtétburkolattal, vagy faltól-falig beépített konyhabútort).
A beruházási megtakarítások egy részét környezetkímélő technikák alkalmazására érdemes fordítani:
• komposzt-toalett beépítése /nem vízöblítéses, hanem a keletkező „hulladékból” kerti alkalmazásra alkalmas komposztot készít a WC alatt elhelyezkedő több köbméteres komposztáló ládában//
• szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás biztosítása
• a szürke és feketeszennyvíz szétválasztásával, a telken belül tisztított szürkeszennyvíz /a szürkeszenyvíz: amibe nincs benne a WC-ből jövő szennyvíz/ és az esővíz felhasználásával egyharmadára lehet csökkenteni a vezetékes vízigényt,
• energiatakarékos világítási és víztakarékos gépészeti rendszerek beépítése.
• folyadékos napkollektorok alkalmazásával a használati melegvízigény 70 %-a kielégíthető /ez azt jelenti, hogy évente kb 9 hónapig ingyen melegvizünk van/
A megtakarítások más részét pedig kényelmi, és pénztakarékosági extrákra:
- Vízkőmentesítő-vízlágyító berendezésekre /Nem kell vízlágyító a mosó és mosogató-gépbe, jobb a fürdővíz, nem vízkövesek a fürdő-szobai szerelvények, nem foltosak a csempék: kevesebbet kell ezeket takarítani/
- Automata szellőztető-hőcserélő berendezésre /A gép télen kienged +22 fokos levegőt, és kinti -10 foknál bejön +16 fokos levegő a gépen keresztül, mindez mindössze két kicsi ventilátor áramfogyasztásával. Így mindig tiszta, szűrt, friss levegő van a házban, ami több évvel is meghosszabbíthatja az életünket. A bejövő levegőt akár pollen-mentesíteni is lehet a legjobb szűrőkkel ami az allergiások számára áldás lehet./
- Központi porszívóra /A hagyományos porszívók a beszívott poros levegőből csak a "nagy szemű" port tudják kiszűrni, a kicsiket visszaporlasztják a szobába. A központi porszívó ezzel szemben a beszívott levegőt kifújja a szabadba, a finom porral együtt. Eredmény: sokkal kevesebbet kell port törölgetni!/
-Házi szennyvíztisztítás telken belüli szennyvíz-szikkasztással /a havonkénti szippantás helyett csak évente egyszer kell szippantani, akkor is csak a felgyűlt szennyvíz iszap eltávolítása miatt./
És így tovább. Szinte a végtelenségig tudnám ezt folytatni, de úgy gondolom gondolatébresztőnek ez is elég lesz.